1.nap

-Aissh!HeeRa kelj már fel mert elfogunk késni-keltegettem-Na most lehúzom rólad a takarót-mondtam majd meg is csintam de..-Mi a...?o_O Fúú te!!-rohantam le a lépcsőn
-Szia kicsim, mi a baj?Miért kiáltozol már kora reggel?-kérdezte anyu
-Szia ,HeeRa hol van?-érdeklődtem
-Most ment el pár perce
-Okksam akkor én rohantam-mondtam
-Nem is reggelizel?
-Majd a veszek valami szenyót a suliba-rohantam ki.
Nem is futottam olyan sokat mikor utolértem HeeRát
-Most meg vagy!-ugrottam rá amitől mind a ketten elstünk-Kis gonosz!Miért tetted a párnákat a takaró alá?!Hehh??
-Hát izé...
-Te gonosz én meg még el is szórakoztam volna hogy püföllek "téged" hátha megunod és kikászálódsz >.<
-Azért csináltam mivel minden reggel arra kelek hogy a reggelim egy párna >.<
-Na ti aztán jók vagytok-szólt valaki mire mi felnéztünk és HaRa,YungSu és AeChan állt ott előttünk.
-Na kaparjátok fel magatokat a földről,mert nem érünik be.-mondta AeChan,majd HaRa és YungSu felsegítettek minket.Menet közben beszélgettünk mindeféléről.Persze a fiúk voltak a fő témák.^.^
Időben értünk oda a suliba.
-Nézzétek ott vannak a srácok-mutattam feléjük
-Még nem vettek észre minket.Mi lenne ha megijesztenénk őket?-hozta fel az ötletet HaRa
-Benne vagyok *-*-csillogott  HeeRa szeme
-De akkor csendben legyünk és majd egy hirtelen ugrással...-folytatta YungSu.Odasettenkedtünk de ekkor hirtelen
-Búúúú!Megvagytok!-mondták egyszerre a fiúk
-Lebuktatok!Azt hittétek hogy nem vettünk észre titeket?-nyomott a fejemre egy puszit Taemin
-Hát őszintén szólva, azt hittük ^^-feleltem
-Titeket nem nehéz észrevenni,főleg amilyen zajosan jöttök meg amúgyis -mosolygott JongHoon
-Na,te gonosz vagy ><-vágta lazán vállba JongHoont YungSu majd megcsókolta
-Amúgy becsengettek-szólalt fel AeChan
-Te kis hangulat gyilkos-ölelte meg Kwangsu
-Na de menjünk-fogta meg Seobi HeeRa kezét.Bementünk az órára.Unalmas volt mint mindig.-___-
Igaz egész órán leveleztünk,de kb mindenki azt csinálta >.< Mikor kicsengettek
-Na végre vége az órának-nyújtózva jött ki mindenki a teremből.A többiek előrementek én egy kicsit lemaradtam,nagyon megszédültem
-Vár..ja..tok-mondtam de ekkor hirtewlen a földön voltam.Még egyszer kinyitottam a szemem de akkor is csak azt láttam homályosan hogy a többiek rohannak felém.Utána se kép se hang.Mikor felébredtem, egy szobában találtam magam.
-Hol vagyok?-ültem fel kómásan az ágyban
-A kórházban-jött be a doki
-és mi történt?Miért vagyok itt?És a barátaim hol vannak?
-Összestél az iskolában és nem keltél föl.A barátaid először az iskola orvosához vittek de ő rögtön beutalt hozzánk,De jól is tette mivel...
Közben a többiek
-Mikor jön már ki a doki-sétálgatott fel-alá Taemin
-Én félek-könnyezett HeeRa
-Nuygi,biztos minden rendban van-nyugtatgatta Yoseob
-Jó,de attól még aggódok
-Nyugi,SungTae az kemény lány,mindent kibír-erőltetett egy moslyot AeChan
-HaRa,te.-kezdte el kérdését YungSu de SeungHuyn közbevágott
-Psszt!Elaludt-mondta és HaRa meg ott pihent az ölébe dűlve
-Szegénykém nagyon kifáradt és megijedt-mondta YungSu
-Mikor jön ki már a...-kezdte el Taemin de ekkor nyílt az ajtó és kijöttem.Ekkor Taeminodarohant és megölelt
-Héjj jól esik de viszont alig kapok levegőt-nyekegtem
-Bocsi,csak annyira aggódtunk-felelte erre mindenki a nyakamba ugrott.Közben HaRa is felébredt.
-HeeRa miért sírsz?-kérdeztem
-Mert féltem-mondta
-Jajj te buta,tudod hogy engem nem lehet elintézni csak úgy.Még Chuck Norris sem tudna-nevette,
-Ígérd meg hogy soha nem hagysz el!-mondta.Én nyeltem egy nagyot majd mondtam:
-Soha nem hagylak el,mindig együtt leszünk
-Na de skacok menjünk innen,nekem a hideg rendezett futó versenyt a hátamon-mondta HaRa majd kimentünk
-Menjünk el kajolni,mert nem is ettünk semmit és nekem már korog a pocóm-mondta SeungHyun
-Benne vagyok!>.<-kiáltotta Kawngsu-Na és ti?
-Termszetsen.-feleltük egyszerre
Beültünk pizzázni és kis plasztik zacskós koktélt ittunk hozzá
-SungTae baj van?Amióta eljöttünk valahogy olyan furi vagy.Nem is nagyon figyelsz ránk.Olyan komoly de szomorú fejet vágsz.Mi a baj?Mi volt?-kérdezősködött AeChan
-Mi...áhh semmi,semmi bajom.Nem volt semmi csak kimerültem és...azért estem össze.-nyekegtem
-Kwon SungTae!Imerünk már annyira hogy tudjuk valami van.Nekünk nem tudsz hazudni-szólt rám YungSu
-Na SungTae légyszi mond meg az igazat-kérlelt HaRa
Ekkor elkezdtem könnyezni a többiek meg ijedten néztek rám
-10 napom van a maival együtt-mondtam lehajtott fejjel
-Mm...mi?SungTae ez nem vicces..-ijedt meg Taemin
-Nem vicceltem..már csak 10 napig lehetek veletek
-Hazug!Hazug vagy!-kiáltotta HeeRa
-HeeRa,kérlek nyugoj meg.-mondta Yoseob
-Nem nem fogok.Hazug vagy!Hauzdtál nekem,azt mondta hogy soha nem hagysz el...megígérted-kiáltotta HeeRa majd sírva elrohant
-HeeRa!*köhh köhh*-kiáltottam de már nem volt ott
-SungTae nyugodj meg és ülj le-mondta Taemin
-De HeeRa elfutott és sír...-ekkor megálltam és körbenéztem és láttam hogy a többiek is sírnak
-Mi is sírunk-mondta.Ekkor mindenki hozzám bújt sírva
-Ez nem lehet,te nem hallhatsz meg.Te erős vagy hisz te mondta hogy még Chock Norris sem tudna legyőzni.Te mindent kibírsz-könnyezett YungSu
-YungSu te sírsz!Még nem láttak sírni és kérlek soha ne kelljen látom többé-mondtam majd letöröltem a könnyeit.
-Ezt most nem kérheted tőlem sőt senkitől,mst nem kérheted hogy ne sírjunk-felelte
-Gyertek keressük meg HeeRát.Félek hogy valami hülyeséget csinál,mert ez most nagyon sokkolta.-mondtam.Fizettünk majd szétváltunk.Én Taeminnel,HaRa Seunghyunnal,YungSu JongHoonal és AeChan Kwangsuval és Yoseobbal ment.
-Megtaláltátok már?-hívott minket Yoseob
-Még nem-felelte Taemin-De biztos meglesz,nem mehett el olyan messze.Megtaláljuk
-Ha megvan akkor hívjatok,oks!Na hali-tette le a telót
-SungTae neked nincs ötleted?Mégis csak a hugod.
-Hát most hogy így említed van egy tippen....Fú hogy ez miért nem jutott eszembe,gyere siess-mondtam majd megfogtam a kezét és futni kezdtünk
A játszótérre rohantunk a rét mellett.Észrevettem hogy ott ül.
-Te maradj itt én odamegyek-mondtam Taeminnek majd odamentem.A hintában ült,én beleültem a másikba
-Mikor kicsik voltunk mindig itt játszottunk-mondta lehajtott fejjel
-Igen,de nem csak játszani jöttünk ide.Mikor szomorú voltál vagy megbántottak mindig idejöttél ^^-mondtam-Tudom hogy ez most nagyon rossz így és tudom hogy azt mondtam,megígértem.De ebben a mardék napjaimban veled leszek és nem hagylak el.-mondtam majd megöleltem
-Ne haragudj,hogy kiabáltam veled és hogy hazugnak neveztelek*szipp szipp* és ne haragudj hogy az egyik napodat az én kerseésemre kellet pazarolnod-mondta könnyezve
-Jó nyugalom,most már ne sírj-feleltem.Közben a többiek is megérkeztek
Már sötétedett így mindenki hazament.
-Figyu ne mondj anyunéknak semmit,majd inkább holnap.Most már késő van,jó,?!
-Igen -felelte.Felmentünk az emeletre mikor beakartam menni a szobámba...
-SungTae nem aludnál velem úgy mint régen?-kérdezte
-De persze-feleletem majd bementünk
-Figyelj,aludj mindig így velem-mondta de már aludt is
-Mindig vigyázni fogok rád-simogattam meg a fejét majd én is elaludtam